GTD – Amit egyszer kitalálok, azzal biztosan kezdek is valamit
- Kezdetek – Volt valami érdekes már első ránézésre a GTD -ben
- Első lépések
- Néhány hónap elteltével
- Végeredmény – Számomra a GTD a mentőöv és a multitool egyben
Kezdetek – Volt valami érdekes már első ránézésre a GTD -ben
Számtalan feladat menedzsment módszert próbáltam ki az évek alatt, a kötelezően elsajátítandón túl -amit az adott munkahelyen volt szükséges megismerni-, folytatva az “ez érdekes lehet számomra is” kategóriáig.
Mindig volt valami ami miatt részben vagy egészben elkopott, vagy egyszerűen nem tudott “beépülni” a mindennapokba az adott metodika. Azonban ez a GTD rendszer megismerésével (ha nem is egy csapásra!) megváltozott! Amilyen bonyolultnak tűnt, pontosan annyira egyszerű és fordítva!
Mindenkinek ajánlom a GTD könyvet amennyiben még nem olvasta, mert rendkívül tanulságos és a túlterheltségben illetve az “egyhelyben állok” problémában kiválóan képes segíteni. Nem szeretném még csak nagyvonalakban sem elkezdeni a könyv tartalmának a boncolgatását, mert egy hihetetlen nagy információbomba, amit mindenképpen teljes egészben érdemes megismerni. Persze vannak nagyon könnyen és gyorsan kiemelhető részei, de inkább továbbra is azt javasolom: OLVASD EL a könyvet! (Itt megjegyezném, hogy van egy munkafüzet is amennyiben most kezdenéd)
Még ha elsőre nem is kezdenél bele a rendszer kialakításába, az szinte 100%, hogy már néhány tippet/tanácsot meg fogsz fogadni. Már az a néhány tanács is képes lesz a hatékonyságod növelésére, ez szinte 100%!
Az első lépések a rendszer felé
Nem volt az az átütő sikerélmény, hogy mennyi mindent végzek el! Illetve (eleinte) a lelkesedésem sem volt kimagasló, vagyis nem éreztem azt, hogy kicsattanok a tettvágytól bármilyen téren is!
Illetve, valami csoda szerű dolgot vártam, utólag átgondolva teljesen irreálisan. Nem létezik olyan megoldás ami helyettem végez el lépéseket a célhoz vezető úton. Csak olyan megoldások vannak amik hozzájárulnak a siker bekövetkeztéhez különböző mértékben. A kérdés inkább az (bármilyen feladat menedzsment rendszert) illetően, hogy képes vagy-e integrálni az adott lépéseket/szokásokat a mindennapjaidba.
Ha teszek egy vállalást, amit később megszegek, akkor magammal szemben volt a kontraproduktív és ez semmiképpen az adott rendszer hibája.
A GTD számomra pont a “vállalások fontosságát” segített megérteni! De nem úgy, hogy volt egy csodálatos definíció, hanem úgy, hogy addig terelte a figyelmemet amíg elkezdtem rajta gondolkodni!
Ez a fajta “szemléletmód” jellemzi a teljes GTD világát, ugyanis nagyon könnyen át tudja bárki ültetni a saját életébe! Annyira rugalmasan áll minden kérdéshez ami a feladatok kezelését, a célok meghatározását illetve magát a rendszer a felépítését és karbantartását illeti, hogy a szerelőtől a matematikai elemzőn át, a cég vezetőn keresztül bárki ugyanolyan hatásossággal képes felépíteni a saját rendszerét. Nincs kivétel!!!
Néhány hónap elteltével
De akkor rá is térnék, hogy mik voltak az első benyomások a könyv elolvasása és a rendszer integrálásának az első lépéseinél:
Amiben számomra elsőként hatalmas sikert nyújtott az a rendszerezettség! Addig sem voltam kifejezetten rendszerezetlen, azonban azért mert áttekinthetőek voltak a felírt feladatok, attól még nem nőtt a produktivitásom, sőt! Voltak mindenféle listáim, amikre mindenféle tematikával voltak felírva a mindenféle feladatok. Mondván: “A munkám ilyen hozzáállást igényel, a magánéletem olyan hozzáállást, a sport meg ilyet, stb”. Ez egy nagyon nagy hiba volt részemről, amit a GTD rövid idő alatt tudott orvosolni, ugyanis megadtam az esélyt az elején, hogy tényleg minden egyes feladatot ugyanolyan metodikával kezelek, és ez bejött! :)
Ekkor már kezdett megjönni a kedvem olyan dolgokhoz is (pl: az összes feladatlistám áttekintése, vagyis a heti áttekintés), amikhez addig nem igazán vagy inkább egyáltalán nem volt kedvem. Elkezdtem érezni, hogy tényleg ura vagyok a rám zúduló információáradatnak. Úgy éreztem, hogy most már szinte bármi jöhet és tuti könnyedén megoldom!
Ezen a ponton mintha a sors megérezte volna, hogy mennyire magabiztos lettem, és kaptam egy nagyon megterhelő időszakot ami a munkámban és a magánéletem több területén is megmutatkozott. Ekkor néhány hét leforgása alatt szinte minden addig felvett szokást elhagytam, a rendszerem egy káosz lett, és azt se tudtam merre van az előre. Teljesen megingott a nézőpontom a GTD -ről, ugyanis megint az “élet győzött” és megint elvesztettem a kontrollt, visszatért a stressz, a többszöri kapkodás, az “elfelejtettem”, stb.
Itt következett egy kis szünet! Nem akartam magamra erőltetni valamit amit nem szükségszerűen kell csinálnom. De mivel nem éreztem a tettvágyat, hogy a GTD lépései és alapvetései szerint kezeljem tovább a feladataimat, ezért tartottam egy kis szünetet.
Ezen a ponton történt olyan ami addig egyetlen egyszer sem fordult elő, még egyszer elővettem a könyvet és nekiestem még egyszer!
Nyilván ezen a ponton már máshogyan álltam a könyvhöz is, teljesen más dolgok ragadták meg a figyelmemet. Kb a felénél járhattam (2x olvasás) amikor megint elkapott az érzés, hogy ez tényleg baromi jó! Valahol a könyv vége felé egy szekció szól arról, hogy milyen könnyű kiesni ebből a “rendszerből”, viszont amilyen könnyen kiesel belőle, pontosan olyan gyorsan vissza is lehet szállni.
Mivel már volt “némi tapasztalatom”, ezért egy kicsit gyorsabban is ment az új rendszer kialakítása és a végeredmény jobb volt, mint az első alkalommal.
Nem szeretném az egész GTD életutamat itt kivesézni, de mire eljutottam arra a pontra, hogy megnyitom a feladatkezelő szoftvert amit használok, és az aktuális céljaimat priorizálva tudom a feladataimat előrébb vagy hátrébb rakni, az több év volt az esetemben!
Végeredmény – Számomra a GTD a mentőöv és a multitool egyben
Így, hogy már tudom milyen szuper érzés, hogy egyáltalán nincs bennem az a nyomasztó gondolat, hogy valamit elfelejtek/ nem csinálok meg. Tudom, hogy ami szükséges az rögzítve van! Pontosan tudom mit hol keressek, és megszűnt a “valakitől valamikor kaptam valamit, de nem találom”!
Nem volt többé olyan, hogy bizonyos dolgokat “így” bizonyos dolgokat meg “úgy” kezelek, csak egy fajtaképpen, a GTD alapvetései szerint.
De ennek a megértésére időt kell szánni, ezért mindenképpen állj hozzá reálisan és légy türelmes! Autót/motort megtanulni vezetni sem 10 perc, bár el lehet mondani a lényeget arról mit is kell csinálni. De szinte lehetetlen, hogy valaki aki még soha nem vezetett 10-20 perc tömör magyarázat után képes legyen magabiztosan el tudjon jutni A-ból B-be az adott járművel vagy akár attól, hogy elolvas egy erről szóló alapos könyvet! Viszont az alapok elsajátítása után tudsz igazán sokat fejlődni, főként akkor ha van definiált cél. Mert ugye nem mindegy, hogy valaki rally pilóta szeretne lenni, vagy egy versenypályán szeretne köridőket dönteni, illetve ha valaki “csak” a biztonságos közlekedést akarja minél magasabb szintre emelni. Ami közös ezekben a merőben eltérő célokban, hogy szükséges bizonyos képességek készség szintű elsajátítása!
Véleményem szerint ez pontosan ugyanígy igaz, ha valaki a hatékonyságról beszél, függetlenül attól, hogy a sportban a magánéletben, a karrierben vagy bármiben szeretne bizonyos célokat elérni. Magát a hatékonyságot is meg kell érteni, mert nem magától értetődő és nincs rá egy jolly joker válasz ami mindenki számára ugyanúgy a hatékonyságot jelenti.
Amire nagyon nagy szükség van, főleg ma amikor az információs csatornák száma is drasztikusan nő, nem hogy az egy nap érkező információk száma, az a feladatok hatékony kezelése! Szinte lehetetlen fejben tartani a számtalan ajánlatot, megválaszolandó üzenetet, célokat, ötleteket, feladatokat, stb. Viszont ha a számtalan beérkező inputot megfelelően tudsz kezelni, és bármilyen méretű feladatot, és eléred a céljaidat, akkor az magával hozza azt az igazi biztos lábakon álló nyugalmat!